A „gúnyhatáron” túli magyarság helyzete Trianon után és ma

Az 1920 június 4.én megtörtént nemzetgyilkossági kísérletet követően, Magyarország elvesztette területének 70%-át, és három millió magyar került a „gúnyhatárokon” túlra.

A kisantant széthullását követően nyílt lehetőség az elcsatolt részek visszaszerzésére.Az első becsi döntéssel –1938. XI. 2.- visszakerült a Felvidék közel fele.Csehszlovákia német megszállását követően –1939 III. hó- Kárpátalja egy része is visszakerült.

A második bécsi döntéssel –1940. VIII. 30.- visszakerült Erdélyország fele és Székelyföld.Jugoszlávia német megszállásakor –1941. IV. hó- visszakerült a Délvidék. A két világháború között a határon túli magyarságot elnyomták, meghurcolták, szabadságjogaikat semmibe vették. Tucatjával erőszakolták meg a nőket és öltek, gyilkoltak magyarokat. Vagy vegyük például a második világháború alatt szovjet-román megszállás alá került országot. Ugyan ez történt akkor is. És a judapesti „Szabadság-téren” még mindig áll a „felszabadításunkkor hősi halált haltak” emlékműve. Vagy vegyük például Nyíregyházát. Egy első világháborúban elesett román katonáknak állított emlékoszlopot találunk a Pazonyi- téren. Egy olyan nemzetiségbeli katonáknak áll ott emlékoszlopa, akik kirabolták az országot „jóvátétel” címmel. De ott van még a Hadzel- téren álló szovjet emlékmű.

Ilyen és ehhez hasonló emlékművekkel van tele e csonka ország. Mikor egy megfelelő emlékmű sincs a trianoni katasztrófára, vagy az elesett doni hősöknek. Ha nem lett volna ez a pár éves „magyar világ”, akkor most nem lenne határontúli magyarság.

Most a tót államban egy olyan párt van hatalmon, amely nacionalista, magyargyűlölő és történelem hamisító.

Ha Pozsonyban magyarul beszélnek, és ha ez egy történelem kiránduláson van, akkor megfenyegetik, megverik, börtönbe hurcolják a magyar embert.

De itt van Kárpátalja, Erdély, Délvidék. Itt is meghurcolják arcul csapják a magyarokat.

Ha bárhol az elcsatolt területeken magyarul kérnek a boltban egyszerűen nem szolgálják ki őket.

Ha Románia EU- tag lesz az Erdélyben élő magyarságnak rövid időn belül vége lesz. Asszimilálódnak a román lakosságba, a magyar tömböket betelepítéssel felhígítják.

De ez így ment már Chachescu idején , az első világháború után, a második világháború után, és megy máig, mostanáig.

Minden naposak a magyarokat ért atrocitások. Érdekes, erről az EU nem akar tudni.

De  a baszkokkal vagy a katalánokkal is ez a helyzet.

Ha nem lennének olyan szervezetek, mint például a HVIM, vagy a MIÉP - Jobbik és egyéb karitatív szervezetek, akkor már nem létezne magyar a határokon túl.

Vagy vegyük például a 2005. december 5.-i népszavazást a kettős-állampolgárságról.

Leköptök, megtagadtuk nemzettesvéreinket. Ehhez nagymértékben „hozzájárult” a cionista média, a miniszterelnök elvtárs, és az identitás tudatát vesztett agymosott tömeg is.

Ha most Magyarországnak egy hazáját szerető miniszterelnöke lenne, - nem egy ilyen KISZ titkár-, aki tud, képes és mindenek előtt tenni akar a magyarságért, a hazájáért már ezek a problémák- ha csak részben is- de megoldódtak volna.

A magyar népnek fel kell ébredni végre csipkerózsika álmából, hogy igenis van helyünk és keresni valónk a Kárpát-medencébe, ugyanis ez a mi hazánk az egyetlen, amiért apáink és dédapáink haltak, amely már 1000 éve otthont ad nekünk.

„Sújtson, tépjen vihar, Légy jó Légy hű magyar”

                                                                                                                         Magyar Honvéd